De mi legyen azokkal, akiknek még nincs, de most szeretnének nyaralót venni a Balatonnál vagy a Velencei-tónál? Mennyiért, és mit kaphatnak? Három nagy ingatlanközvetítőt kérdeztünk a tapasztalataikról, és arról is kérdeztük őket: egyáltalán van-e a járvány idején kereslet a nyaralókra?
Lakás, airbnb helyett irány a nyaraló
Az ingatlan.com megkeresésünkre azt válaszolta, hogy a koronavírus hatása röviddel a járvány megjelenése után már érezhető volt a piacon. Ez azt jelentette, hogy például a rövid távra kiadó lakáshotelek iránt visszaesett az érdeklődés, miközben sokan kerestek albérletet. Balogh László vezető gazdasági szakértő szerint az emberek a kertes, zöldövezetben található házakat, nyaralókat részesítik azóta is előnyben. Olyannyira, hogy
áprilisban a lakóingatlanok iránt érdeklődők több mint 51 százaléka vett volna házat, többen, mint a járvány magyarországi megjelenése előtt.
Akkor ugyanis 43-44 százalék volt ez az arány.
Ami a nyaralókat illeti, Balogh szerint ott is látványos az emelkedés: a korábbi időszakokban 3-4 százalékos volt a súlyuk a keresleten belül, ez az arány idén áprilisban duplájára, 6 százalékra nőtt. „A nyaralók esetében a növekedéshez hozzájárult, hogy tavasszal eleve többen keresik, de a bővülésben a karanténhatás is fontos szerepet játszhat” – mondta a szakértő.
Nem mindegy azonban, hogy a Balaton északi vagy déli partján venne-e valaki nyaralót. Az OTP Ingatlanpont siófoki irodájának vezető értékesítési tanácsadója, Katona Tamás úgy látja, hogy a déli part kiemelt településein, Siófokon, Zamárdiban, Balatonlellén vagy Balatonszemesen „a piac befagyott, márciusban a nyaralók iránti érdeklődés az előző évekhez mérten jelentősen, körülbelül 80 százalékkal csökkent”.
Ezzel szemben a tó nyugati és északi része, Keszthely és Tapolca környéke továbbra is nagyon népszerű: Tapolcán a kisebb értékű építési telkeket, míg Keszthelyen nyaralókat vennének. Tóth Tibor, a keszthelyi OTP Ingatlanpont iroda vezetője szerint
itt nincs jele annak, hogy a járvánnyal visszaesne a vásárlói kedv.
A Duna House-nál is úgy látják, hogy a nyaralók piacán is érzékelhető az elmúlt hetekben a tranzakciók csökkenése és a kereslet átrendeződése, de Benedikt Károly szerint ez sokkal kisebb mértékű volt, mint például a fővárosban. Az elemző megkeresésünkre azt válaszolta, hogy a külföldi nyaralások elhalasztása és törlése miatt az ingatlanpiaci szakemberek erősebb érdeklődést várnak az itthoni nyaralópiacon, hiszen hosszabb távon megoldást jelenthet egy-egy jó elhelyezkedésű ingatlan.
Nem baj, ha nincs panoráma, csak olcsó legyen
A szakemberek tapasztalata az, hogy a Balaton déli partján a 10-15 millió forintos megtakarítással rendelkezők a kisebb balatoni településeket keresik, és kisebb alapterületű, panoráma nélküli, olcsóbb üdülőket, illetve használt nyaralókat vennének. Benedikt Károly szerint sokan most, járványhelyzetben is keresik a jó vételi lehetőségeket, de érezhetően inkább az olcsóbb nyaralók, családi házak iránt érdeklődnek többen.
Tóth Tibor, az OTP Ingatlanpont munkatársa példaként említette a 20-23 négyzetméteres, új építésű nyaralókat Balatonföldváron, egy társasüdülőben, azok iránt nagy a kereslet, átlagosan 800 ezer forintos négyzetméteráron mentek el. De tud olyan fonyódi, közvetlen vízparti kapcsolattal és terasszal bíró építkezésről is, ahol megközelíti az 1 millió forintot négyzetméterenként az eladó nyaraló ára, és itt is volt ebben a hónapban foglalás – mondta.
A Balaton északi és nyugati részén, Zánkától Keszthelyig jellemzően a 3 ezer négyzetméter alatti, kisebb telkeket keresik. Katona Tamás szerint az árak nagyon különbözőek, „egymástól 100 méter távolságra lévő telkek közt akár 10 ezer forint/négyzetméter eltérés is lehet az árban”. Szerinte általánosan elmondható, hogy közvetlenül a Balaton-parton jellemzően magasak az árak, „emiatt a vásárlók inkább az agglomeráció felé fordulnak, a parttól 4-15 kilométeres távolságban keresnek olcsóbb ingatlanokat”.
Nyaraló 10 millió forint alatt
Az ingatlan.com elemzéséből is az derül ki, hogy a Balatonnál vegyes a kép: egy új építésű, örökpanorámás, 125 négyzetméteres siófoki nyaralót most 115,24 millióért kínálnak, de van 10 millió alatt is például Balatonfűzfőn egy 26 négyzetméteres épület. A Duna House munkatársa szerint a Balatonon a nagyon olcsó kategóriában már ritkán lehet nyaralót találni, az árak zömmel így 20-30 millió forintról indulnak. „Természetesen a luxus kategória itt is megmaradt, amelyben több száz millió forintig válogathattunk balatoni villák, nyaralók között” – tette hozzá.
A lakóingatlanok árában is nagy a mozgás: Balatonfüreden például április végén 675 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, Siófokon 610 ezer, míg a Budapesthez legközelebb eső tóparti városok közé tartozó Balatonalmádiban 498 ezer. Ehhez képest a Velencei-tó partján, Gárdonyban, április végén az eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 544 ezer forint volt, Velencén pedig 507 ezer – derült ki az ingatlan.com adataiból.
A Duna House-nál nyaralók esetében akár eladó házaknál is volt néhány bérlői érdeklődés, akadtak, akik a kialakult helyzet miatt, átmenetileg szerették volna kibérelni az ingatlant. Benedikt Károly szerint ezeknél az eseteknél az eladónak kell mérlegelni a helyzetet, hogy átmenetileg lemond-e az eladásról, hogy addig is legyen biztos bevételi forrása. Hozzátette, nemcsak a Balatonon és a Velencei-tó környékén élénk az érdeklődés, a fővároshoz közel, a Dunakanyarban is nézelődnek, sőt vásárolnak az emberek. „Itt elsősorban a 10-15 millió forint közötti kisebb nyaralók, családi házak iránt érdeklődtek vételi szándékkal. Kismaros, Nagymaros, Zebegény, Ipoly-part közelében is az átlagosnál aktívabb maradt a piac és volt is adásvétel az elmúlt hetekben, hónapokban” – mondta Benedikt.
Így is marad?
Kérdés az, hogy a jelenlegi járványhelyzet valóban elhozza-e a fellendülést a nyaralók piacán, és ez ki is tart-e a szezon végéig. A GKI és a Masterplast közös májusi előrejelzése szerint a jövőben a lakosság körében az óvatosság és a tartalékolás lehet a jellemző stratégia, ami nem feltétlenül kedvez a kereslet fennmaradásának.
Az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője is úgy látja, hogy a mostani bizonytalan kilátások miatt egyelőre nem tudni, mennyire lesz tartós a kertes családi házak és a nyaralók népszerűsége. Balogh László arra számít, hogy hosszabb távon is erősebb érdeklődés figyelhető majd meg ezen ingatlanok iránt. Ez pedig oda vezethet, hogy országos szinten olyan települések is felkerülhetnek a lakáspiaci térképre, amelyek eddig nem számítottak felkapottnak, vagy csak marginális szerepük volt.
RSS